Tánctörténeti kiállítás Kanizsán

2015. május 31., vasárnap

Ma egy javarészt képekből összeállított beszámolóval jelentkezem. A nagykanizsai Kiskastélyban a közelmúltban nyílt meg az egyszerre rendkívül látványos és informatív kiállítás a Thúry György Múzeum és az Eraklin Táncklub közös munkájaként 180 év társastánc Nagykanizsán címmel.

A kettős rendezésből következik, hogy a kiállítás két nagy tartalmi egységre bomlik: múzeumi relikviák mutatják be a 19. század közepétől az 1970/80-as évekig tartó időket, majd az 1989-ben szerveződni kezdő táncklub sikeres történetének dokumentumai következnek egészen napjainkig. 

Ezt a legelső képet az Eraklin honlapjáról vettem kölcsön, talán nem bánják, s aztán az összes többi  az én gyarló felvételem lesz.





Engem, bevallom, eredetileg a kiállítás történeti része érdekelt jobban, mert azzal már - összefüggésben a város zenei életének történetével - elég sokat foglalkoztam. Lakatos Sándor táncművészről itt is írtam, s ebből az anyagból be is került egy szövegrész a kiállítás anyagába. Ugyanakkor rendkívül lenyűgözött az Eraklin történetét bemutató hatalmas anyag - remek, hogy ennyire megőrzik és dokumentálják saját múltjukat, hiszen ebből egyszer majd történelem lesz...

A múzeum is sok és remek régi relikviával rendelkezik. Csak ízelítőnek egy kis válogatás a kiállítás történeti részéből:




Természetesen nem csak ilyen látványos relikviák, hanem dokumentumok: meghívók, plakátok, műsorfüzetek, fényképek is vannak kiállítva - de ezeket nehéz fényképezni, főleg egy amatőrnek. Azért érzékeltetésül mutatok néhányat, de legjobb ott a helyszínen böngészgetni őket, mert rendkívül érdekes dolgokat mesélnek:





A történeti rész gazdagsága ellenére nem találkoztam olyan nevekkel, akik pedig meghatározóak voltak ezen a téren városunkban, mint például Mayersberg Frida, Harsay Gizi, Gábor (eredetileg Guttentag) Lajos és Szabó István. Majd itt a blogban megpróbálom összeszedni a történetüket, legalább is azt a részét, amit a kanizsai sajtó révén eddig sikerült kideríteni, mert sajnos sok a fehér folt. Nyilván nem került semmilyen relikviájuk a múzeumba, mert különben szerepeltek volna ezek is a rendkívül alapos szerkesztésű anyagban. Ezért is fontos, hogy az Eraklin ilyen tudatosan őrzi a saját múltját...





Az Eraklin gazdag anyagát csak ezzel a néhány képpel érzékeltettem, és ismét arra biztatok minden kanizsait és érdeklődőt, hogy nézze meg ezt a remek kiállítást. Úgy hallottam, csoportoknak foglalkozást is tartanak vetítéssel, tárlatvezetéssel. Remek módszer, hiszen így, szinte észrevétlenül történelmi, várostörténeti, művészettörténeti ismereteket is lehet terjeszteni, élményszerűen!

0 megjegyzés: